Căutare

Tessék elképzelni, a Détár mûvésznõ és a Rékási mûvész úr összevesztek. Ennél rosszabb hírt már el sem lehet képzelni. Ezek után minden csak jó hírnek számíthat. Például az, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak levelet írtak a magyar miniszterelnöknek, hogy az erdélyiek megbocsátanának neki. Ugyanis az ifjak szemében jó pontnak számít, hogy a kormányfõ nem jött el tájainkra március 15-én. Persze a megbocsátáshoz ez nem elég, ingyen még Krisztus koporsóját sem õrizték, váltsa ki Gyurcsány a népszavazáskor elkövetett bûnét: fizessen. Pontosabban a magyar állam, adófizetõk forintjaiból dobjon oda néhány milliárdot a bánsági árvízkárosultaknak. Építse fel házaikat. Ha ezt megteszi, áll a sajtónak eljuttatott, az ifjak vezetõi által szignált hosszú levélben, akkor talán a történelemben is kedvezõbb színben tûnik fel a jelenlegi magyar kormány. Persze attól függ, kik írják meg ezt a fejezetet, de ezt a mondatot már nem a levél tartalmazza.
Csak hogy tudjuk, kirõl van szó: az EMI az a szervezet, amely megrendezte Kolozsváron, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának közremûködésével, az Eörsi Mátyás elleni ordítozást. Azt már megszoktam, hogy összegyûlnek tízen-húszan és rögtön egész Erdély, jobb esetben a térség nagy részének nevében mondanak ezt-azt. Az sem újdonság, hogy Bukarestet összetévesztik Budapesttel, és olyasmit követelnek a magyar kormánytól, amit a romántól kellene, de nóvum, hogy ezúttal árat is mondanak. Nem értem. Ha nem sújtja árvíz a Bánságot, akkor az életben nem bocsátottak volna meg Gyurcsánynak? Az ifjak esetében akár érthetõ is lehetne, hogy nem mindig ésszerû, amit tesznek, mert bizonyára mentoraik javaslatára cselekszenek.
Azt sem értem, hogy tiszteletre méltó, politikai gyakorlattal rendelkezõ felnõttek Brüsszelt tévesztik össze a román fõvárossal. Amint az is enyhén szólva érdekes, hogy az erdélyi érdekképviseletet maguknak vindikáló testületek miért szeretnék, hogy az ország még egy évig az Európai Unión kívül maradjon. A romániai magyarság helyzete – hányszor hangzott el ez? – nem Brüsszelben, s nem Strasbourgban oldódik meg, hanem Bukarestben. Persze akkor, ha valóban szeretnék, hogy megoldódjon. Az biztosan nem vezet eredményre, ha árulónak kiáltják ki az RMDSZ-t, és az sem, ha mindenben szembemennek a román kormányzattal. Fõleg ezzel a végrehajtással, amely tele van magyarokkal. Ám igen valószínû, hogy éppen ez a baj, hiszen ilyen körülmények között aligha lehet már elnyomásról, másodrangú állampolgárságról beszélni. Talán segíteni, és nem gáncsolni kellene azt a fránya kisebbségi törvényt, mert ha valaki nem vette volna észre, ez lehet az elsõ lépés az autonómia felé. Az Európai Unió biztos, hogy nem köti Románia csatlakozását a Székelyföld autonómiájához. Ha az ország évismétlésre ítéltetik, akkor sem ez lesz az ok. Ha valaki nem hallotta volna, annak mondom: ha egy évvel halasztódik a tényleges csatlakozás, ez a kormány lemond. Akkor pedig a mindent vagy semmit jelszóból a semmi valósul meg, és lehet nagy lépésekkel menni, ahová befogadnak. S a nemzetegyesítés továbbra is jelszó marad, amellyel már szavazatokat sem lehet szerezni. Ám az is lehet, hogy a színész-politikusnak van igaza, és a minél roszszabb, annál jobb elképzelés érvényesül. Nem értem.
Továbbá nem értem, mi történik a román újságírókkal. Aligha tudni pontosan, kinek a fogságában vannak, és azt sem, mire alapoznak az ország vezetõi, amikor azt mondják: hazahozzák õket épségben. Lehet, az államelnök többet tud, mint amennyit a sajtóval közöl. Ebben a történetben is számos kérdés merül fel, aki tudja a válaszokat, írja meg. A kéréseket sorolom: Kik rabolták el az újságírókat és arab származású vezetõjüket? Miért akarja a szocdem politikus lánya, hogy az emberek az utcára vonuljanak? Újságíró létére vajon nem tudja, hogy az utcai demonstrációk elõbb-utóbb a kormány megbuktatását célozzák? Miért csak azután léptek fel az emberrablók politikai követeléssel, miután letartóztatták a Hayssam nevezetû szocdem közeli arab üzletembert? És mindezt miért akkorra idõzítették, amikor Románia aláírta a csatlakozási szerzõdést az Unióval? Annyi bizonyos, a kormány nem hátrál meg, nem vonja ki a csapatait Irakból.
Nem értem, miért veszett össze a színész házaspár. Igaz, õk magyarázkodni sem próbálnak.